Felújítás előtt

Felújítás előtti alapfelmérés

A bontás és az átalakítás előtt a meglévő geometria a terv kiinduló adata. Ezt mérjük fel, a tervezővel egyeztetett terjedelemben, nem egy általános épületdiagnosztika részeként.

Felújításnál a legdrágább meglepetések gyakran nem a burkolat színéből, hanem egy rossz helyen feltételezett falból, egy félreolvasott belmagasságból vagy egy nem jelölt lépcsőpihenőből jönnek. Az alapfelmérés ezeket a geometriai kérdéseket rendezi, mielőtt a tervező a válaszfalat, a nyílást vagy a bővítést elhelyezi. Nem mondja meg, hogy a fal elbírja-e a tervezett terhet. Azt mondja meg, hol van a fal a vállalt mérési terjedelemben.

Mikor érdemes elvégezni?

Akkor, ha a meglévő rajz hiányzik, régi, vagy szemmel láthatóan nem a mai állapotot mutatja, és a tervezett munka mozgat valamit: válaszfalat, nyílást, konyhát, fürdőt, lépcsőt, tetőtéri térdfalat, üzletportált. Akkor is, ha a kivitelező és a tervező más-más skiccből dolgozna. Festéshez, azonos helyen maradó burkolathoz vagy bútorcseréhez általában nincs szükség új felmérésre. Ezt a döntési szempontok között részletesen leírtuk.

Mi kerüljön a felújítási alapba?

Pontfelhő akkor kerül a felújítási alapba, ha a tervező ebből akar továbbdolgozni, vagy ha a geometria egy-két kézi mérettel félrevezető lenne. A kézi felmérés határa nem büszkeségi kérdés. Ha a feladat egyszerű, a kézi méret marad.

Amit a felújítás előtt sem mérünk meg bontás nélkül

A válaszfal mögötti rétegrend, a födém vasalása, a padló alatti felépítmény és a beépített szekrény takarása nem része a geometriai felmérésnek. Ha a tervező ezekre kíváncsi, azt külön szakági vizsgálat vagy a bontási ütem utáni pótmérés tudja megadni. A pótmérést nem ígérjük bele az alapfelmérés árába. Ha várható, az ajánlatban külön lehetőségként szerepel, határidővel.

A felújítás ütemezése sem a felmérés mellékterméke. Mi a megbeszélt fájlokat adjuk át. A bontási sorrendet, a költségvetést és a kivitelezői organizációt a tervező és a kivitelező készíti, a saját megbízásukban.